Kupleráj a melóban
Szokásos nap volt… Ment a meló… pergett a kép…Eszembe villant, hogy mennyire régen nem láttam Ot. Nagyon hiányzik. Az arca, a hangja, a mosolya, az illata. Hiányzik ahogy rám néz. Mindig is szerettem ahogy rám nézett. Benne volt a vágy és a vidám kacérság… De mint mondtam, már régen nem találkoztunk… így maradtak a hétköznapok nélkülözései… Egyszercsak megszólal lágyan a telefon az asztalomon. Nem tudom miért, de éreztem, hogy O van a vonal másik végén… Örülünk egymás hangjának, és már tudom, hogy valami pár hét után megint elindult.
- Meglátogatnálak estefelé az irodában – mondja.
Én természetesen nem tiltakozok, sot, nagy örömmel veszem az ajánlatot. A nap hátralévo percei keservesen lassan peregnek. De szép fokozatosan szállingóznak haza az emberek és mosollyal az arcomon nyugtázom, hogy már csak kevés van hátra míg újra látom Ot. A háttérben Depeche Mode szól MP3 ban, már nem is dolgozok, csak szörfölgetek, törzsasztalozok. Élvezem a magányt, és tudom, nemsokára itt van!
Csöngetnek. Komótosan kisétálok a recepcióra, és beengedem. Már az elso pillanatban tudtam mi lesz az este kimenetele, de udvariasan, lágy puszival köszöntöm. Mikor közel hajolok hozzá eros ingerenciám támad, hogy beleharapjak a nyakába… abba a finom puha fehér nyakba, amely diszkrét parfümillatot áraszt és melynek ívét akár a millói Vénusz is megirigyelhetné. Mosolygunk és az asztalomhoz sétálunk… - Na szép, mondhatom. Így dolgozol te? – kérdi mókásan mikor meglátja mivel is foglalatoskodom. – Persze, ezért fizetnek. – válaszolom vigyorogva.
Kicsit belefeledkezünk a szörfölésbe, miközben a kollégák távoznak a sötétedo irodából. Lassacskán csak kettesben maradunk, és elkezdünk valamin beszélgetni. Mindegy min, már nem emléxem rá, de a lényeg, hogy teljesen szabadon, tisztán és felszabadultan. A téma mint ahogy általában szokott, megint egyfelé veszi az irányt… kaján mosollyal odahajolok hozzá, de nem csókolom meg. Csak nézem közelrol… Majd visszaülök az asztalra, de elotte megvizsgálom annak erosségét. Eléggé félre nem értheto mozdulat… és látom rajta, hogy ettol teljesen bepörög, majd letámad. Szenvedélyesen csókolózunk, vadul, mohón, ahogy a sivatagban eltévedt utazó iszik a megtalált oázis forrásából. Imádom mikor az ajkaim harapja eloször csak fimonan, majd egyre vadabbul. Teljesen elmegy nekem is az eszem, nem számít hol vagyunk. Csak csókolom és elkezdem vetkoztetni. Letérdelek elé, és pólóját felhúzva csókolgatom a hasát. Majd kikapcsolom a melltartóját (szigorúan 1 kézzel!!!) és finom melleit a számba veszem. – Sziasztok, már nagyon hiányoztatok! – duruzsolom nekik, majd nyelveimmel veszem kezelésbe oket. Nagyon szereti mikor a mellével foglalkozom, én meg imádom a melleit kényeztetni. Tiszta szerencse, nem? Közben lekerül róla a póló, cipo és a farmer is, majd a bugyi is. Itt áll elottem anyaszült meztelenül, kemény mellbimbókkal amik tökéletesen ékesítik formás melleit. A szituáció több mint izgató, én még talpig ruhában o pedig pucéran, és mindezt itt az irodai asztalomnál. Látja rajtam, hogy a farkam már alig fér a nadrágban. Segít rajta, lassan letérdel és a szájával kibontja az övem, közben segít kibújni a cipombol és a zoknimból. A farmerem gombjait nekem kell kibontani, de ez is izgató, mert vágyakozó tekintettel nézi amint szépen lassan, gombonként pattan ki a sliccem. Amint nyitottá vált a pálya, gyors és határozott mozdulattal a kiveszi a farkam az alsónadrágból és a szájába veszi. A mentolos cukor, amit szopogatott nemcsak neki ízlik, hanem a farkamnak is. Észveszejtoen csinálja a szájával ,miközben lesegíti rólam a nadrágom többi részét. Márcsak a póló van rajtam, amit már én veszek le. Itt állok már én is meztelenül, miközben o a farkam szopja. Már nagyon kemény vagyok, és elhúzom tole a játékszerét. Nem teccik neki, de megpróbálom kárpótolni. Felemelem a földrol és átölelem. A farkam pont a lába közé csúszik, de nem hatolok még be. A pálya még nincs megfeleloen elokészítve! Leültetem a karosszékemre, amelyben a napjaim egy részét töltöm és letérdelek elé. A lábait az asztalomra teszi, míg én végignyalom a mellétol a fenekéig. A kedvenc részemre visszatérek, mert nagyon szeretem az ízét. Imádom nyalni! O is bekattan tole, amint lassú nyelvmozdulataim végigpásztázzák a csiklóját és a szemérem ajkait. Nem kell neki sok ido, érzem nemsokára élvezni fog. Még könyörög ugyan, hogy ne csináljam tovább hanem kefeljem meg azon nyomban, de én inkább csak nyalom szép lassan. Pillanatok kérdése és elkezd élvezni! Sikoltozik és teste minden porcikájában remeg. Felállok és szájon csókolom. A saját ízétol mégjobban beindul és én beléhatolok. Kéjesen felnyög, hogy óóó igen! És elkezdek lassan de ütemesen mozogni. Jó ez a székes póz, de sok sokáig nem bírom lábbal, így felállítom és ráfektetem az asztalomra. A turul (gyk : háturúl) figura a kedvencem, imádom nézni a fenekét, amint a hajlatban eltunik benne a farkam. Már izzadunk mindketten és lihegünk. Egyszeruen nem tudok jobbat elképzelni, csak kefélünk, csak kefélünk csak kefélünk. Felteszem az ablak belso párkányára is, ahonnan szép kilátás van a budapesti estre. Ott még úgysem próbáltuk. Nagyon izgató… A látvány pazar, és nemcsak az est fényeire gondolok! Érzem kezd közeledni a vég… és a fonököm asztalára teszem. O hátradol és a lábait a nyakamba teszi. Nem értem miért, de ebben a pózban megint elkezd hangosan élvezni. Az egész asztal zötyög, a 21” os monitor rázkódik, papírok hullanak szanaszét, mi zihálunk és kefélünk mint az állatok. Teljes öntudatlanságban úszúnk az élvezetben. Már nem bírja, én sem soká. (nemhiába, ezért kellene sportolnunk rendszeresen. De ez a sport sem rossz) A sikongatásától és a látványtól elélvezek, rá a hasára. A lövésem egész a nyakáig elvisz, sot talán még tovább is! Majd ráborulok és csókjaimmal árasztom el. Nagyon szeretem. Együtt rezgünk a világegyetemmel, és mindketten érezzük mennyire végtelen…
Lihegünk, és o elkezd kacagni. Istenem – mondja. –Ez már nagyon hiányzott nekem! Lágyan szájoncsókolom, és nem kell mondanom semmit. Mindent lát rajtam.
Azóta ha munka közben elmegy a kedvem az egésztol csak átnézek a szomszédos asztalra, és mosolygok. A kollégák nem is sejtik miket tapasztalt meg az az asztal, és mit láttak a monitorok.
Küldj te is szextörténetet!
További Szextörténetek
Excsajok szexképei
